Szép tanárnők, bús tanárok, kopott padok Verset, zenét, sok jó mesét rám hagytatok Hogy minden tudás, jó megoldás kéznél legyen Ha felelni hív a vizsgákon túl Az Élet tanár úr S a nagy tábla, lám, válaszra vár, s itt állok rég Firkálgatom a modern idők nagy képletét Puskám az nincs, senki sem súg, s ha nincs válaszom A pálcáért nyúl az Élet tanár úr Egy meg egyből hogy csináljak hármat Ámításból hogy építsek házat Ha nem tudom jól, máris a pálcáért nyúl Az Élet tanár úr Szép tanárnők, nagy bölcselők, tudós papok Hálás vagyok, hogy sok-sok tudást átadtatok S bár emlékszem még, s megvannak mind a jó válaszok Mégis pálcáért nyúl az Élet tanár úr Néha már a megfejtésnél járok S látom azt is, hogy csinálják mások Bár nem tetszik, jujj, a bölcs ember holtig tanul Mért baj, ha marad néhány nyugodt éjszakám Mért baj, ha pár barátom eltalál hozzám Mért baj, ha nem fordulok minden szél után S reggel még hasonlítok rám Egy meg egyből hogy csináljak hármat Ámításból hogy építsek várat Hogy feleljek jól egy rossz tanárnak Tanulni kell vadul Néha már a megfejtésnél járok A tábla előtt emelt fővel állok S látom azt is, hogy csinálják mások S ha nem tetszik, jujj Máris a pálcáért nyúl Élet tanár úr
