Talán egy nap, egy hét, talán egy év Amíg változtatni még nem merek Aki most vár, aki riadtan kiszáll Az vissza többé nem talál, az elveszett Látom, hogy mozdulsz felém, érzem a sóhajod Az arcod, mintha megérinteném De gondolatban még nem itt vagyok Majd egyszer ezen végleg túljutunk S az álmainkhoz visszafordulunk S a múltnak úgy felelsz, hogy magadhoz ölelsz S a világ félreáll Majd egyszer ez az örvény szétszakad És mindegy lesz, mi volt az áldozat A próba végetér S az örök vágyakért A büntetés lejár Ha minden szívdobbanásnak ára van Élni szegény-boldogan, már nem lehet Lázadunk néha, s összekapaszkodunk még Mintha így ölelkeznénk S mondjuk, szeretni elég S még elhiszed Hogy éljek, hogy lépjek jól, esküszöm nem tudom Te nem bántasz, nem haragszol De látom, ami elvész, fáj nagyon Majd egyszer, ahogy kell, megérkezünk Majd egyszer nagyon boldogok leszünk Majd meglátod mit ér sok végighajtott év Míg nem vigyáztam rád Majd egyszer, tudod, eljön még a nap Csak kérlek sose mondd, hogy elmarad S ha az átkozott idő Mint hűtlen szerető Addig meg nem csalt S az életem kitart Jó lesz egyszer majd ...