Ébredés

歌詞

Én a fény vagyok és az út, És a végtelen mélyű kút, És a hangok tengere, És az ébredés kezdete. Nézd az ébredőt: visszatér, Ringó csónakán partot ér, Lassan minden összeáll, S egyre vékonyabb lesz a szál. A könnyű pókfonál, Mely szőne álmokat, De most egy kis mozdulat, És kész, vége, elszakadt. Most, hogy csónakom itt hagyott, Nézem álmosan, hol vagyok. Ott egy szék az ágy előtt, Túl a ablakon háztetők. Szánt a napsugár arcomon, Szól egy rádió, hallgatom, Aztán mégis felkelek, Megszokás szabja léptemet. Tovább lépkedek, Már ott kinn megyek. Álom, ég veled! Jó reggelt emberek! Hív, vár a fény, És új remény. Hajt az, hogy győzhetek, Hát jó reggelt, emberek! .