Kerekasztal körül villanyszékek Mindegyikben te ülsz, lázuk eléget Fémes robotkezek ragadnak nyakon Tudod, hogy nincs kegyelem, nincs irgalom Kirázza tested félelem láza És mint a máglyán, fetrengsz az ágyban Forró csók tömje be üvöltő szádat Vigyázzon az asszony, öl a vágyad Mint sötétben megőrült vaku Szemünkbe néz a háború Mint sötétben megőrült vaku Szemünkbe néz a háború Álomban áldozol éj bálványanak Éj mögött hadak talpig vasban állnak Távolban gyújtogat pusztító őrület Nem sejted, ki lesz még veled vagy ellened Mint sötétben megőrült vaku Szemünkbe néz a háború Mint sötétben megőrült vaku Szemünkbe néz a háború Mint sötétben megőrült vaku Szemünkbe néz a háború Mint sötétben megőrült vaku Szemünkbe néz a háború Mint sötétben megőrült vaku Szemünkbe néz a háború Mint sötétben megőrült vaku Szemünkbe néz a háború