Szomjazom nagyon, De nincs erőm, hogy mondjam. Nincs a földön se bor, se víz, Mi oltaná a szomjam. Más az, ami kellene, Segíts hát nekem, Hogy lelkemben s fejemben Újra rend legyen, Hisz mért lenne ellenség Az érzés és az értelem? Ha jól meggondolom, Senkim, semmim nincsen, De az időben olvad minden, mint a jég, Tűnik lassan minden. S mint egy ősrégi házon, Mely ajtók nélkül áll, Rajtam a nagyvilág Csak be és ki jár, És elvitte tőlem azt, Mi egyszer megvolt már: Egy tiszta szó, pont nekem való, Igaz s biztató, Tiszta szó, pont nekem való, Igaz s bíztató. Hol hibáztam el, Hol romlott el minden? Hogy lett a lassú víz úr a parton, S miért zavart ez engem? Hogy mondhat ellent Két igaz vélemény? Ha tudnám a választ, Már ne felejteném, Egyszer már megvolt, Hát lehet még enyém A tiszta szó, pont nekem való, Igaz s biztató, Tiszta szó, mi pont nekünk való, Igaz s biztató. Tiszta szó, pont nekünk való, Igaz s biztató. Tiszta szó, mi pont nekünk való Igaz s biztató. Tiszta szó, mi pont nekünk való, Igaz s biztató.
