Előre szóltak az életemből Magad maradsz, mikor minden eldől Ami lépted van, az a sötétbe szárad A szívnek a helye sehol, csak árnyak Én maradtam ébren az álmaimban Hiszen előre szóltak, hogy minden ott van Ahol éppen felüti a fejét az éjjel Az égen ki az, aki maradna ébren? Ha reátelepszik az ég a tájra Megint esőt igértek a délibábra Sok a felhő a zöme vonulni készül A nyárból meg, ami maradna végül Az eléldegél, míg Az évek jönnek, utolérnek Kitakarnak és számon kérik A lelket rajtad, de ugye látod? Ma nem úszod meg a boldogságot A tánc Sokat feladtam az életemből Miatta ég el itt mindenestől Aki voltam, a pultnál veled beszélget És úgy áll ott, mint aki viharba tévedt Robotpilóta, ha mélybe révül Repülni készül a gépe nélkül Aztán felszáll, nézd, pedig zuhannia kéne De még gyorsít is kicsit, hogy leráz, de mégse És fütyülve fújtat a szél a szárnyakon Én elégve gondtalan éjszakáimon A vártnál mindig kicsit előbbre voltam Ahol megörültek nekem, oda virágot szórtam És megmondtam mindig, ha előre szóltam Az évek végül utolérnek Kitakarnak és számon kérik A lelket rajtad, de ugye látod? Ma nem úszod meg a boldogságot Ő meglát fentről, idetáncol Kipirultan a boldogságtól Az éjszaka meghalt, de ugye érted? Eligértek a boldog végnek Ha magad maradsz, mikor minden eldől Én feléd kiáltok az életemből Hé, egy árnyék ül az egész világon A szívnek a helyét sehol se látom Én elébe vágok az új időknek A falon bevárom az érkezőket Akik a vártnál megint kicsit előbb kihoztak A bajból, amit persze nem ők okoztak Virágot szórtak a síri csendbe Aki vígasztalódna, ne jöjjön erre Tudom ismersz, hiszen sosem beszéltünk Bár valamennyit este azért beszélni véltünk De nem este volt, csak a fények égtek És a vadak bedőltek a tévedésnek Ha a kocsmák szaga-zaja bevonzza őket Te hagyd meg így nekik a bolond időket Mert a legtöbb helyen csak ez a délibáb van Meg a találgatás megy az éjszakában Hol a szívnek a helye? Sehol, csak árnyak A sarkon túl igazi színészek állnak És megint pengeti a lant a bárdot Megénekelni ezt a délibábot De a kértnél ma egy kicsit előbb sötét lesz Te készülj fel, ezek az utolsó részek Az álló idők ma indulni készek Az évek végül utolérnek Kitakarnak és számon kérik A lelket rajtad, de ugye látod? Ma nem úszod meg a boldogságod Ő meglát, egyből odatáncol Kipirultan a boldogságtól És arcon csókol, csak egyet-egyet Egy ölelés még és aztán enged A szárnyak a hátán mind vele szállnak Utat adnak a boldogságnak Az évek, látod, csak utolértek Éligértek a boldog végnek Tánc