Konyharegény

歌詞

Élj, élj, élj, élj, élj, élj, élj, élj! Élj, élj, élj, élj, élj, élj, élj, élj! Élj, élj, élj, élj, élj, élj, élj, élj! Élj, élj, élj, élj, élj, élj! Meg nem foghatod, ki nem kerülheted Őt nem, hogyha szembejön veled Ki nem kerülheted, meg nem foghatod A küszöbödön alszik, az ajtódon kipikopi Kop-kop-kop! Ki kopog? Kop-kop-kop! Ki van ott? Te vagy az? Kop-kop! Ne szívass! Szólj, ha te vagy, és kimegyek, kinyitom! Bammm! Ki vagy te? Mit akarsz!? Navajon? Te magad nélkül mire mennél? Ki elől futnál, kit kergetnél? Magadon kívül Magamagamagamaga-magadon kívül kiben bíznál? Ki mondaná meg, hogy merre induljál? Mondom, meg nem foghatod, ki nem kerülheted A-a, őt nem, hogyha szembejön veled Ki nem kerülheted, meg nem foghatod Hallgasd, itt jön a küszöbödön alszik, az ajtódon kopog, hogy Mindenre jó vagy, semmirekellő, most látom csak átlógsz a falon Amin állok, látlak az ablakaimmal, ugyan-ugyanúgy a hátad látom Ahol eddig voltál, ott vagyok itthon, a házad szebb, de az enyémet akarod A szószaporítót? Ezt az anyaszomorítót? Minek az neked? Mikor úgyis megkapod, ha tovább is vinnéd Ha látnád, meddig még, tovább vinnéd, tovább innét Hogyha látnád, miért kár, te is továbbindulnál Ó, ha látnád, meddig még, hovahovahovahovahovahovahovahova Te magad nélkül mire mennél? Ki elől futnál, kit kergetnél? Magadon kívül kiben bíznál? Ki mondaná meg, hogy merre induljál? Ki ha nem te? Ki az, aki tudja? Ki lenne más a megmondhatója? Minek állsz háttal? Mivel vagy szemben? Merre van az arra, te, biztos nem erre? Aki meglátta, ki elől, az tovább nem menekül Megálljt kiált és a vihar meg elül Ahogy mindig szokta, mindig szokta, ha nincs jobb dolga Hiszen őfelőle aztán bármeddig eshet Neki nem mondta meg senki se, hogy eltévedtek Akik azt harsogják, harsogják, hogy soha nincsen záróra Ma lesz, csakis azért, mert csakazértis Csakis azért, mert csakazértis, csakis azért adj Követ az ollónak, papírt a kőnek A papírnak ollót, keretet a körnek Szentek a pokolban? Na, jól van Nem kell beszarni, csak látogatóban A látogatásukon ott leszek én is És itt állsz majd mellettem, látod, hát mégiscsak Mindenre jó vagy, semmirekellő, most látom átlógsz a falon Amin állok, látlak az ablakaimmal, ugyan-ugyanúgy a hátad látom Ahol eddig voltál, ott vagyok itthon, a házad szebb, az enyémet akarod A szószaporítót? Miért pont ezt az anyaszomorítót? Minek az neked? Mikor ki se látsz lassan a fellegeidtől, hiába várom, hogy nyissad a kaput Azon állunk mind, az ablakainkból a fénynek vége, kész az alagút Most hívunk, gyere le a fellegeidből, kezdődhet a sokadik fejezet Ha ennek nem vagy itt, ha nekünk nem hiszed A szirénaszóra felkapod a fejed És végre megérted, az egészet érted, az egészet érted, érted az egészet Ezt is megérted, az egészet érted, érted, az egész egy